Alapszabályzat
A Pécsújhegyi Környezet? és Érdekvédelmi Egyesület Alapszabálya
A Pécsújhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61. és következő §-ai alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
1. Fejezet
Az Egyesület neve, székhelye és jogállása
Az Egyesület neve: Pécsújhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Közhasznú Egyesület
Az Egyesület székhelye: 7630 Pécs, Feketerigó utca 6
Az egyesület bélyegzője: kör alakú
Felirat: Pécsújhegyi Környezet – és Érdekvédelmi Egyesület Pécs
Középen: Szőlőfürt
Az Egyesület működésének tartama: Az egyesület 1998. június 10.-én kezdte meg tevékenységét és határozatlan időre jött létre
Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.
Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet
2.Fejezet
Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége
(1) Az Egyesület céljai:
Pécsújhegy termszeti és társadalmi környezetének megóvása, fejlesztése, érdekvédelme és érdekképviselete
együttműködés más szervezetekkel
nemzetiségek, kultúrák támogatása
fiatalok kulturális, művelődési, oktatási és sportfeltételeinek javítása
kispályás labdarúgó csapat utazásának, nevezésének támogatása, pálya karbantartása, füvesítése, kialakítása
támogatók felkutatása
közösségi tevékenység segítése
térségi turizmus segítése
egyházakkal való kapcsolattartás
rendezvényszervezés
(2) Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
környezetvédelem
kulturális tevékenység
sport
(3) Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
(4) Az Egyesület mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.
(5) Az Egyesület mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.
(6) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
(7) Az Egyesület mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti.
3. Fejezet
Az Egyesület tagjai
(1) Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet (jogi személyek ), aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.
(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.
(3) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.
(4) Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni.
(5) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a "tag" kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a "tiszteletbeli tag" kifejezést.
(6) Az egyesületi tagság megszűnik:
a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli
megszűnésével,
a kilépés írásbeli bejelentésével
kizárással,
ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik
(7) Az egyesületi tagok jogai:
részt venni az Egyesület munkájában, rendezvényein, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
részt venni az egyesület szervező tevékenységében
ellenőrizni az egyesület gazdálkodását
a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni
a természetes személy tagok választhatnak és választhatók, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatják meg az Egyesület vezető tisztségviselőit.
(8)A z egyesületi tagok kötelezettségei:
az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani
az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,
a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni,
részt venni a közgyűlés- és testületi munkában
(9) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
(10) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(11) Kilépési szándékát a tag köteles bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
(12) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(13) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alap-szabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(14) A 3.§. (8) és (9) bekezdéseiben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
4.Fejezet
Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök (8. §) valamint a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.
(2) Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
(3) Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(4) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
5. Fejezet
A Közgyűlés
(1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Az Alapszabály megállapítása, módosítása.
b) Az éves költségvetés meghatározása.
c) Az Elnök éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása.
d) Az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása.
e) Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása
f) Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása
g) Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása,
h) A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása
i.) A tagdíj megállapítása,
j.) A jelölőbizottság megválasztása,
k.) Döntés minden olyan kérdésben, amit a jogszabály, az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
(3) A közgyűlést az Elnök hívja össze – írásbeli meghívóval - valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános.
(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. . Ha a közgyűlés nem határozatképes, úgy változatlan napirenddel 8 napon belül újból összehívásra kerül. Ekkor a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, két hitelesítő és az elnök írják alá.
(5) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a vezetőség határozata, a tagság 10 %-ának kérésére az ok és cél megjelölésével, valamint, ha a bíróság elrendeli.
(6) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve az a), d), e) és g) pontot, ahol a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-os szavazata szükséges. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
(7) A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
(8) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.
6.Fejezet
Az Egyesület vezetősége
(1) A vezetőség 9 tagból áll (elnök, titkár, és 7 vezetőségi tag) melyet a Közgyűlés 2 évre választ meg, nyílt szavazással tagjai közül. Az elnökség tagjai vezető tisztségviselők.
(2) A vezetőség az egyesület két közgyűlése közötti általános hatáskörű végrehajtó, ügyintéző szerve. A vezetőség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel, végzett munkájáról köteles beszámolni.
(3) A vezetőség tagjait a közgyűlés visszahívhatja, ha munkájukat nem megfelelően látják el. A tagsági viszony megszűnésével a megbízatás visszahívás nélkül is megszűnik.
(4) A vezetőség legalább három havonta köteles ülést tartani. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülés nyilvános, az elnök vagy akadályoztatása esetén 2 vezetőségi tag írásos meghívóval, a meghívóban közölt napirenddel hívja össze. A vezetőségi ülés akkor határozatképes, ha a vezetőségi tagok több mint fele jelen van.
(5) A vezetőség feladata döntés meghozatala új tag felvételéről.
7. Fejezet
Az egyesület Elnök és titkára
Az Elnök:
(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 2 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.
(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:
- az elnök felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért,
- koordinálja a vezetőség tagjainak munkáját, gondoskodik arról, hogy intézkedéseik a közgyűlés és a vezetőség határozataival összhangban legyenek
– az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
– a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett,
– a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,
– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
– az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
– az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható,
– éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése
– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése
– amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.
A Titkár
- gondoskodik az egyesület ügyvitelének vezetéséről, intézi a levelezéseket, adatszolgáltatásokat
- nyilvántartja a tagfelvételi kérelmeket, vezeti a tagnyilvántartást
- előkészíti a közgyűlések és vezetőségi ülések írásos anyagait és jegyzőkönyvet vezet.
8. Fejezet
A Felügyelő Bizottság
1.) A Felügyelő Bizottság feladata:
- az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete.
- az egyesület pénzügyi és gazdálkodási tevékenységének vizsgálata
- pénzügyi és gazdasági rendelkezések betartásának ellenőrzése
- az éves mérleg vizsgálata
- tagsági díj fizetésének ellenőrzése
- az egyesület döntéseinek, határozatai végrehajtásának az ellenőrzése
Működéséért a közgyűlésnek felel.
2.) A Felügyelő Bizottság a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
3.) A Felügyelő Bizottság 3 tagját a Közgyűlés választja meg (1 fő elnök, 2 fő tag) 3 évi időtartamra.
4.) A Felügyelő Bizottság elnökét az Egyesület választott testületeinek üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
5.) A Felügyelő Bizottság szükség szerint de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke hív össze. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti.
Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a Felügyelő Bizottság elnöke jogosult dönteni.
A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg.
A határozatokat az érintettekkel a Felügyelő Bizottság elnöke közli írásban.
A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Könyvébe kell behelyezni. A Határozatok Könyvének tartalmára az Alapszabály 8.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
A határozatok nyilvánosságra hozatalára az Alapszabály 8.§-ának 2.) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
6.) A Felügyelő Bizottság munkájáról és megállapításairól köteles a Közgyűlést tájékoztatni.
7.) A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
8.) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
9.) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
10.) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
- a vezető szerv elnöke vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
- az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
9. Fejezet
Az Egyesület működése és gazdálkodása
(1) Az Egyesület mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(2) Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, pályázatok útján és részére juttatott támogatói befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
(3) A tagsági díjat minden évben a közgyűlés határozza meg. A tagdíj befizetésének határideje:
az alapítás évében 1998. szeptember 15.
a továbbiakban minden év március 31.
(4) Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
(5) Az Egyesület non-profit szervezetként fejti ki tevékenységét. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(6) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.
(7) Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(8) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(9) Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(10) Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
(11) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(12) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint a személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(13) Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételei és ráfordításai elkülönítetten kell nyilvántartani.
Közhasznú szervezet bevételei:
az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány
a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel
a szervezet eszközeinek befektetéseiből származó bevétel
a tagdíj
egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel
a vállalkozási tevékenységből származó bevétel
Közhasznú szervezet költségei:
a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások )
az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások )
a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek ( ráfordítások, kiadások )
a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek ( ráfordítások, kiadások ), amelyeket bevétel arányosan kell megosztani
A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
(14) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza. :
a számviteli beszámolót
a költségvetési támogatás felhasználását
a vagyonfelhasználásával kapcsolatos kimutatás
a cél szerinti juttatások kimutatását
a központi költségvetési szervtől , az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét
a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét
a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót
Az egyesület közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
10. Fejezet
Az Egyesület képviselete
(1) Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt kivétellel.
(2) Az Egyesület bankszámlája felett az Elnök vagy akadályoztatása esetén a gazdasági vezető és a titkár együttesen jogosult rendelkezni
11. Fejezet
Az Egyesület megszűnése
(1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.
(2) Megszűnik továbbá az Egyesület, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
(3) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
12. Fejezet
Záró rendelkezések
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvény-könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Pécsen, 2009.10.09. napján tartott Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
(3) Az Egyesület Alapszabályát a Baranya Megyei Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.
Kelt: Pécs, 2009.10.09.
Záradék: A 2009 október 09-én megtartott rendkívüli tisztújító közgyulés a következo határozatot hozta és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a közgyulés elfogadta. Elnöknek Krizsánovics Károlyt ( 7630 Pécs, Feketerigó utca 6 sz. alatti lakos), titkárnak Nagy Sándort (7630 Pécs, Hamvas utca 5.) választotta.